Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények

A „Szlavónia“ kifejezés a latin „Sclavoniá”-ból ered, amely a középkorban az ott élő szlávok területeit jelezte. Szlavónia 1918-ig Horvátországgal és Dalmáciával az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezte. A 16. és 17. században Szlavónia oszmán fennhatóság alá került. Az oszmán hadsereg megszállta az országot, elfoglalta a Duna és a Száva menti megerősített helyeket. A megszállás alatt a Szlavónia és

Horvátország közötti kereskedelmi kapcsolatok elhaltak. Szlavónia 1683 után, a Habsburgok törökök felett aratott bécsi győzelmét követően szabadult fel az oszmán fennhatóság alól. Az 1699-es karlócai békével Szlavónia nagyrésze az Osztrák Birodalomhoz került. Az oszmán uralom végére Szlavónia népességének valamint településeinek nagy része megsemmisült. Mária Terézia és II. József ezért a német területekről földműves és iparos telepeseket toboroztak, hogy a területet újra benépesítsék. Az 1920-as trianoni békeszerződést követően Szerbiából, Horvátországból és Szlov´´eniából új állam jött létre – Jugoszlávia. A második világháborút követően Szlavónia az akkor alakuló, és mára független Horvátország részévé vált. Szlavónia nem keverendő össze Szlovéniával.

Szlavónia táji sokszínüségével nyűgöz le, az ártéri rétek, szántóföldek mögött szőlőhegyek emelkednek, hegyek magasodnak. A mai Horvátország keleti részén elterülő történelmi Szlavónián három folyó, a Duna, a Dráva és a Száva folyik keresztül. A Duna szállította a német telepeseket a régióba. A termékeny síkság, a sűrű tölgyesek és a halban gazdag vizek régóta vonzották a különböző helyekről betelepülőket. Ennek is köszönhető, hogy ez a terület Horvátország kulturálisan is leginkább sokszínű tája.

Az árterületeken, erdőkben, mezőkön több, mint 2000 állat- és növényfajta honos. A régió sokszínűségéből már évszázadok óta profitálnak a táj lakói. A pannon alföld széles mezőit, ártereit, erdeit már a rómaiak szívesen művelték, ők telepítették az első szőlőket is. Graievina, Chardonnay, Szilváni vagy Zweigelt – csak néhány a Szlavóniában termesztett szőlőfajtákból.


Déli napsütében a kispadon, Velimirovacban.


Szlavónia erdeiben gyakran bukkanunk patakokra, vízesésekre.