A történelmi Bánság vagy Bánát geográfiailag 28.5OO négyzetkilométeren terül el. Az Első Világháború utáni trianoni szerződés értelmében 18.7OO négyzetkilométer Romániához, 9.3OOnégyzetkilométer Szerbiához és 27O négyzetkilométer pedig Magyarországhoz került.

A történelmi Bánságot északról a Maros-folyó, nyugaton a Tisza, délen a Duna és keleten a Dél Kárpátok határolják. Az ércben gazdag „Bánsági Érchegység”-ben található a bányász és kohászterület, valamikor (a német kolonistáknak is köszönhetően) dél-kelet Európa legerősebben iparosodott területe. Amphiteatrumszerűen mélyül nyugat felé a bánsági dombvidék, vagy a bánsági cserjés. Közvetlen német területről, vagy a környékről érkező németek telepedtek le itt, román, szerb, ukrán, vagy bolgárok lakta helységek közé, ahol a lakosság szigorúan megtartotta etnológiai, nyelvi, vallási- mentalitási sajátságait. Később közeledtek Románia mai, nyugati határához, a bánsági pusztaság, vagy a bánsági síkság felé. A vidék méter vastag fekete földje volt az évszázados hírnév alapja, melyet a Bánság, mint Közép Európa magtára élvezett.

A Bánság e területének lejtése a Tisza felé extrém kevés, a bánsági síkság keleti és nyugati vége között, több mint 2OO kilométeren mindössze 25 méter magassági különbség van. A természetes vizek drénezése a 18. sz.-ig probléma, a Bánság egy nagy területű mocsaras vidéket volt. Csak nagy felületűek lecsapolása és a meder kiegyenesítése után lett azzá a gyümölcsöző területté, ami ma is. A mai Bánságra a tájkultúrák nyomják rá a bélyegüket. A természetes, spontán vegetáció csak csenevész, de megtartani érdemes apró csoportokban maradt meg, mint például a természet védett Maroschau (Maros mező) galéria erdeivel, vagy a bánsági síkság maradék erdei, mint a temesvári Vadászerdő.

Fákkal szegélyezett utcák adnak nyaranta kellemes árnyékot. Sajnos a bánságra valaha oly jellemző szederfa az egyre kevésbé jellemző már. A bánsági településekre a közép európai merkantilizmus nyomja rá bélyegét. Kompakt települések uralják a környéket és váltják le a szórt településeket. A József kori felvilágosodás idejében, az urbanizmus tudományos felismeréseivel tervezett sakktábla településekkel, megfelelő hygiene- gondossággal épültek a települések (kutak, tiszta ivóvízzel, orvos lakások, bika és disznóetető). Más részt montán települések keletkeznek (bányász-kohász települések). Ma a helyükön többé- kevésbé brutális beavatkozással nyaralótelepek épültek, melynek következtében egy új hivatás ki: a házőrző és udvari kutya-etető a nyaralótelepen. A Bánság fővárosa 29O.OOO lakossal Temesvár (románul Timisoara, szerbül Temisvar). Mint metropol körzet Temesvár magába foglal 5OO.OOO lakost.