Mór az „Ezerjó” – egy finom fehérbor fajta hazája. A város a Vértes és a Bakony hegységek közötti völgyben fekszik. Az 1700-as évek első felében a Hochburg család kezdeményezésére három nagy hullámban érkeztek német telepesek; nagyrészt Ausztriából, Bajorországból és a Schwarzwaldból.

A községben két jelentős és jó állapotban lévő kastély található. Az egyik a Luzsénszky, illetve Láncos kastély. 1790-ben építették rokokó stílusban. Annak idején a polgármesteri hivatal és a városi adminisztráció székhelye volt. A másik a Lamberg kastély. A barokk épület Jakob Fellner udvari építész tervei alapján 1762 és 1766 között építették Anton Lamberg Gróf számára. Itt talált helyet a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás. Az állandó kiállítás része a sváb szoba, és a kőszénbányára emekező helytörténeti gyűjtemény. Itt őrzik az 1848 dec. 30.-án vívott a móri csatáról készített miniatúat. Egy emlékszoba Wekerle Sándor (1878-1963) előtt tiszteleg. A móri születésű Wekerle Sándor Magyarország első nem nemesi származású miniszterelnöke volt.

A szőlőkultúra jellemző „emlékművei” a város szélén álló présházak és pincék. A móri présházak egy része barokk vagy klasszicista-romantikus elemeket hordoz. Sokat közülük lebontottak vagy átépítettek, és ma lakóházaknak vagy irodáknak használják őket. Néhány, eredeti állapotában megőrzött történelmi borpince áll még a Hársfa utcában. Ilyen az 1771-ben épített, és röviddel ezelőtt renovált Ruff-pince, egy 1926-ból származó présházzal.

A fogadalmi kápolnát Szent Vendel és Szent Lénárd tiszteletére építtette Josef Weber és felesége 1746-ban, az 1743-as marhavész emlékére.

A Szent Rókus kápolna egy neogótikus kápolna, a bal oldalon egy sisakszerű toronnyal. 1836-ban, az 1830-as kolera-járvány emlékezetére épült .

A Kecskehegyen egy óriási fa árnyékában áll a barokk szőlőhegyi-kápolna, a Szent Urbán kápolna (1794).

Jelentős kultúrtörténeti emlék a Nepomuki Szent Jánosnak ajánlott Mór-Árkipusztai kápolna barokk faoltára. Az 1950-es évekig a kápolnát családi kriptaként használták. Mór városa 1994-ben építtette a második világháborús emlékművet Szent György szobrával. A letelepedés 300. és a kitelepítések 50. évfordulójának szentelt emlékművét Rigó István művész készítette. Az ezeréves emlékmű parkjában található. A 2001-ben avatták Szent Gizella, államalapító Szent Istvánra király feleségének szobrát. Az alkotás a németek és magyarok békés együtt- és egymás mellett élésének szimbóluma.