A Lotaringiai Károly herceg vezette császári hadsereg 1687 augusztus 12-én a nagyharsányi csatában győzelmet aratott az oszmán hadsereg felett. A csatában résztvevő gróf Batthyány Ádám a törökök elleni háborúskodás során ismerkedett meg a vidékkel. Hűségét, a törökök elleni harcokban elért sikereit a császár birtokadománnyal jutalmazta. Ezt igazolja az 1703-ban kiállított adományozó oklevél.

Bóly (németül Bohl), amely ma egy majd 4000 lakosú kisváros, valaha a török megszállás következtében elnéptelenedett település volt. 1713-ban tizenkét rác (szerb) család élt a helységben. A német bevándorlás 1730-ban a Johann Promingh és a Johann Spoon családok letelepülésével kezdődött. Három evvel később a megye által készített beszámolóban a következő olvasható; „Ezt a falut a bevándorló németek népesítik be. Már építik is a házakat…“ A korabeli forrásokból kiderül, hogy a bevándorlók Ausztriából és Württembergből érkeztek Bólyba. A vidék birtokosa gróf Batthyány Károly 1744-ben katolikus plébániát alapított, majd két év múlva felépíttette a szent Nepomuknak szentelt római-katolikus templomot is.

A következő évben a szerb családokat a szomszédos Rác-Töttösre költöztették. Német-Bóly (Deutsch-Bohl) csak németek által lakott településsé vált, így sikerült a nemzetiségek közötti feszültségeket is megszüntetni. A város ma használatos rövid neve, Bóly, a II. világháborút követően, a német ajkú lakosság kitelepítése után vált általánossá.

A kisváros közepén áll az 1806-ban klasszicista stílusban épült, külsőre szerény képet mutató kastély. A bólyi uradalom Batthyány Julianna grófnő hozománya volt a gróf Wilhelm Montenuovoval kötött házasságában. A II. világháború után a nemesi család birtokait kisajátították, a kastélyt szellemi sérült gyermekek gondozására rendezték be. A községi temető északi falánál áll Bóly bizonyára legszebb műemlék épülete, a Montenuovo család neogótikus stílusban épített mauzóleuma (1879-1894). Az épület szakszerű renoválását az „Europa nostra“ díjjal honorálták.

Már a 18. század végén nagyszámú iparos élt Bólyban, a földesúr mégis csak 1820-ban engedélyezte a céhek alapítását. Négy ipartestület alakult: 1. a tűkészítő testület; a szabók, cipészek, kötök, szíjgyártók, szűcsök, kötélgyártók és kesztyűkészítők részére 2. az építő céh; asztalosok, bodnárok, kovácsok, lakatosok, ácsok, üvegesek, kőművesek, fazekasok, bádogosok részére, 3. a molnárok céhe és a 4. a pékek céhe.

Az első szőlőskertek telepítését 1809-ben engedélyezték. Az elmúlt két évszázadban a szőlőtermelés egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A szajki országút mentén álló pincék hosszú sora a a borászat gazdasági jelentőségéről tanúskodik.

Események és látnivalók

Emmausz-járás
http://boly.ekisterseg.hu/rendezvenynaptar/

A bólyi svábok ápolják az emausz-járás hagyományát; húsvét hétfő délutánját együtt tölti család és barát. Késő estig jókedvű evéssel-ivással folyik a mulatság a borpincékben.