Mecseknádasd kb. 30 kilométerre Pécstől északkeletre fekszik. A török uralom után 1686-tól szerb ortodoxok és kálvinista református magyar családok éltek itt. Nádasd és környéke a pécsi püspök uradalmához tartozott. A 18. század elején a lakosságot három egymást követő pestisjárvány annyira megtizedelte, hogy a földesúr, a Westfáliából származó Gróf Franz Wilhehelm Nesselrode püspök katolikus családokat kellett, hogy betelepítsen. Többségük Hesszenből, Reinlandból és Bajorországból jött. A Nádasdra történő bevándorlás az egész 18. században tartott. A magyar kálvinisták kitértek a német katolikusok elől és a környékbeli protestáns falvakba költöztek

A lakosság egy része kézműiparral foglalkozott (kőműves, ács, fazekas, asztalos, kőfaragó, bognár), másik, nagyobb része szőlőtermeléssel. 1870 és 1880 között ezen a vidéken termelik a legtöbb bort. A fiatal borászkultúrának azonban hamar véget vetett a filoxéra-járvány. Takarmány termelésre a föld nem volt alkalmas, így a falu-környéki dombok később legelőként szolgáltak.

1752-ben Klimo György püspök  egy egyemeletes nyári rezidenciát építtetett magának. Ehhez tartozott a nyolcszögű Maria Schnee-Kapelle, egy park, egy vadaskert és több nagyobb gazdasági épület. Ebben a kastélyban töltötte Liszt Ferenc az éjszakát 1846. október 24-én, amikor Szekszárdról Pécsre utazott. A pécsi férfikórus egy szerenádot adott a tiszteltére - csak német dalokból, mert magyarokat nem ismertek. Liszt Ferenc látogatására egy márványtábla emlékeztet a valamikori kastély falán. Az épület előtt Varga Imre Liszt-mellszobra áll. A falu barokk emlékművei közé tartozik az egyhajós plébániatemplom, amit Szent Györgynek szenteltek. Alapkövét 1760-ban fektették le, avatása 1770-ben történt. A főoltár és a mellékoltárok festményei a bécsi kapucinus szerzetes, Johann Baumgartner művei.

A színesre festett Szent Vendel-szobor a Nádasdon született kőfaragó, Stefan Hernesz munkája. A plébánia nagy épülete a templommal egy időből származik. A faluban több kőfaragó-dinasztia is tevékenykedett. Az általuk művészien kivitelezett síremlékek az öreg temetőben, a Főutca 6. mellett találhatók. A 13. századból származó temetőkápolna mellett még áll egy-két kőkereszt a 18. század 20-as éveiből. Ezeken az első bevándorló hullám telepeseinek nevei szerepelnek.

A patakhíd előtt álló késő barokk Nepomuki Szent János-kápolna, valamint a Kálváriahegy a Szent Szűz Máriáról elnevezett kápolnája a falu lakosainak mély vallásosságáról tanúskodik.