A Pécstől 36 kilométerre délkeletre elterülő várost a vörösborok fővárosának is nevezik.

Az ország legdélebben fekvő borvidéke a Villányi hegység - valójában dombság - déli lejtőin és széles platóin terül el. A borvidék 2.200 hektárt tesz ki. A nyugati, a siklósi részen főként fehérbort, a keleti oldalon vöröset termelnek. Itt alapították meg az első „borút egyesületet” 1994-ben. A helységtől délnyugatra vívták az úgynevezett második mohácsi csatát 1687. augusztus 12-én. Itt támadták meg a török seregek Max Emanuel bajor választófejedelmet. A támadást a császári seregek segítségével verték le. A körülbástyázott török tábor elleni ellentámadás meghozta a keresztényeknek a győzelmet. A győzelemben részük volt olyan jelentős tábornokoknak, mint Károly, Lotharinigia hercege, Badeni Lajos őrgróf vagy Savoyai Jenő herceg.

Ez a csata mérföldkő volt a kiterjedt 17. századi török háborúkban és ma is emlékeznek rá a borok neveivel és címkéivel. Mint például „Jammertal”(siralom völgye) vagy „Jammertal Selektion”. A szőlőtőkékkel borított Jammertal a valamikori csatatér helyszíne. A legenda szerint itt „jammerten” és panaszkodtak a sebesült török katonák, mivel a csata után a keresztény katonák csak a saját bajtársaikkal törődtek. Egyes borászok császári tábornokok után nevezték el boraikat. Így például a Styrum rosé bor, amit is 2013-ban dél Magyarország legjobb rosé borának választottak.

A falu az1699-ben alapított bellyei birtokhoz tartozott és Savoyai Jenő herceg földbirtoka lett. Az ő halála után a birtok átszállt a Habsburg családra. Egy 1715-ből származó összeírás a faluban 49 rác családot említ. A németek betelepedése 1730 körül kezdődött és a 18. század végéig tartott.

Az itteni vörösborok és a műemlékvédelem alatt álló pincesor országos ismertséget hozott a falunak. A pincenegyed a kis városközponttól dél-nyugatra a dombon alakult ki. Mint a magyarországi német falvakra jellemző, a borászok pincéiket nem a szőlősben építették, hanem a falu szélén. Ez ugyanis egy darabka értékes szőlő elvesztését jelentette volna. Ennek előnye az is volt, hogy a borpincék közelebb voltak a házakhoz, míg a szőlők távolabb estek. Ezen a módon alakultak ki falunegyedek. Szüret után itt készült a bor és itt is tárolták azt. Pillanatnyilag úgy 200 család él itt szőlőtermesztésből és a bor eladásából.