Románia észak-nyugati sarkában terül el a Szatmári Körzet az ugyanilyen nevű fővárossal. 37O.OOO ember lakik ma a főként mezőgazdaságot űző határkerületen. Északon Szatmár Ukrajnával, nyugaton Magyarországgal határos. Ennek megfelelően sokszínű a lakosság ősszetétele: 58% román, 35% magyar, 2% német, ukránok és szlovákok. A régió nagyobb, mint a romániai körzet, ez visszavezethető korábbi magyar, Szatmár megyére (1918).

bővebben Szatmár

Bácskát, (németül Batschka, szerbül Backa) nyugaton és délen a Duna, keleten a Tisza határolja. Északon a tájegység érinti a dél-magyarországi Baja és Szeged városát. Az I. Világháború óta a történelmi tájegység mintegy kilencven százaléka Szerbiához, a vidék kisebbik része Magyarországhoz tartozik. Szerbián belül Bácska a Vajdasági Autonóm Tartomány része. A vidék először a 1699-ben, a Karlócai békekötéssel kapcsolatban kerül említésre.

bővebben Bácska

Honlapunkon Baden-Württemberg német szövetségi tartomány, több, a dunai svábok történetében szerepet játszó kisebb-nagyobb földrajzi területet képvisel.

bővebben Baden Württemberg

A „Szlavónia“ kifejezés a latin „Sclavoniá”-ból ered, amely a középkorban az ott élő szlávok területeit jelezte. Szlavónia 1918-ig Horvátországgal és Dalmáciával az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezte. A 16. és 17. században Szlavónia oszmán fennhatóság alá került. Az oszmán hadsereg megszállta az országot, elfoglalta a Duna és a Száva menti megerősített helyeket. A megszállás alatt a Szlavónia és

bővebben Szlavónia

A történelmi Bánság vagy Bánát geográfiailag 28.5OO négyzetkilométeren terül el. Az Első Világháború utáni trianoni szerződés értelmében 18.7OO négyzetkilométer Romániához, 9.3OOnégyzetkilométer Szerbiához és 27O négyzetkilométer pedig Magyarországhoz került.

bővebben A Bánság

A Szerémség (szerbül Srem, horvátul Srijem, németül Syrmien) egy történeti tájegység, amely a Duna és a Száva között húzódik, nyugaton a horvát Vinkovciig, keleten a szerb fővárosig, Belgrádig nyúlik. Két harmada ma a Vajdasághoz, egyharmada Horvátországhoz tartozik.

bővebben Szerémség

A dunai sváb települési terület a magyar középhegységben a nyugati országrész különböző vidékeit foglalja magában. Ezek a Balaton északi partjától a Dunán át a szlovák határig terjednek. Inkább használatosak a központi területek elnevezései, melyekben a német kisebbségek élnek: a Vértes a Bükkerdő és az Budai Hegyvidék. Utóbbi a nevét Buda régi német nevéről kapta (Buda=Ofen). Még a német irodalomban is többet használják a magyar megnevezéseket: Vértes a Schildgebirge és Bakony a Buchenwald.

bővebben Dunántúli-középhegység

Sváb Törökországnak eredetileg dél Baranyát nevezték. A két Világháború között kiszélesedett az eredeti fogalom a lényegesen nagyobb Duna-Dráva – Balaton háromszögre.

bővebben Tolna, Somogy, Baranya – „Sváb Törökország”