Felsősváb vidéken, Bad Wurzachban az Istenhegyen áll a Szent Kereszt temploma. A kegy- és zarándok hely 1712 és 1713 között épült. A 18. század közepén Pálos barátok telepedtek a környékre, ők hozták magukkal és helyezték el a relikviákat az istenhegyi templomban. A tárgyak között a Szent Vér relikvia volt különösen jelentős, a kegyhely népszerűsítésében nagy szerepet játszott.

A Szent Kereszt templomában 1972 óta egy, Szent Annát leányával, Máriával, ábrázoló szobor áll. A wurzachi kivándorlók és a szobor története szorosan összefűződik. A Felsősváb vidékről 1712- ben indultak útnak az első kivándorlók a messzi, a magyar határ közelében fekvő Szatmár felé. Satu Mare ma Románia észak-nyugati területéhez tartozik. A Szent Annát, Mária anyját ábrázoló barokk szobor, ami valószínűleg egy mietingeni szobrász, Johann Baptist Hops munkája, a kivándorlók szent védelmezőként vitték magukkal új hazájukba. Az Anna szobor különösen a búcsúk alkalmával játszott szerepet, bár mindig is nagy tisztelet övezte.

A szatmáriak 1944 októberében a bevonuló szovjet csapatok elöl menekülve az Anna szobrot is magukkal vitték. Brendli István (1913-1982), Scheindorf/Sii, egy Szatmár közeli falu tiszteletese, így ír visszaemlékezéseiben: „A templomnál megálltak még, levett kalappal keresztet vetettek. Volt, aki besietett a templomba, volt, aki szentelt vizet merített. Lassan kiürült a falu, utolsóként egy lovas kocsi haladt a templomi tárgyakkal és a Szent Anna szoborral. Megszólaltak a toronyban a harangok is, ennek a sváb falunak a szerencsétlenségét tudatva a világgal az idegen nemzetek között.”

A Szent Anna szobor 200 év múltán, hosszú és kalandos körülmények között visszakerült a Bad Würzachi Istenhegyre. Az út Nagykárolyon, Budapesten, Salzkammerguton és Heidenheim an der Brenz-en keresztül vezetett. A szobor tiszteletére egy ének is született, ami mint egy imádság hangzik. Így szól:

„Szent Anna asszony, kérünk Téged, maradj égi támogatója valamennyi scheindorfinak és szatmári svábnak bárhol élnek, szenvednek vagy halnak is. Légy nagy szószólója az óhazai sváboknak és valamennyi földlakónak Máriánál, leányodnál, a mi égi királynőnknél és az ő isteni Fiánál, a mi urunknál, Jézus Krisztusnál. Ámen!” Ma a 18. századból származó, a szentet ábrázoló barokk figura a templom északi hosszúfalánál látható. A valamikori scheindorfiak minden évben Bad Wurzachban az Istenhegyen tartják meg a búcsút. A barokk szobrot a dunai svábok ereklyeként tisztelik.

1928 óta minden évben, július második péntekén kerül sor az Istenhegyen a Szent Vér ünnepére. Mintegy 5000 hívő érkezik a világszerte ismert Lovas körmenetre. 2012-ben ez alkalommal került sor egy, a svábok kivándorlását idéző emlékmű felavatására.