Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények
  • E6_02_titel.jpg

1910-ben Újvidéknek 33.590 fő lakosa volt, közöttük 7.000 német ajkú. 1919 után Újvidék a jugoszláviai németek kulturális központjává vált. Egyesületeket alapítottak, 1919-ben megjelent a Szerb, Horvát, Szlovén Királyságban a németek első napilapja. 1922-ben alapítottak Agraria néven egy mezőgazdasági hitelszövetkezetet.

A németek különböző politikai, gazdasági, kulturális és társasági szervezeteinek céljaira egy központi épületet emeltek. Építkezési célokra, Menráth József kezdeményezésére egy részvénytársaság alakult 1929-ben. Még ebben az évben megkezdődött Pakwor Oszkár és Schmidt Philipp építészek tervei alapján a „Habag” ház építése is. Az 1931-re elkészült „Habag” ház a Vajdaságban élő németek jelentős társasági és kulturális rendezvényeinek központi színhelye lett. Az épület alig 13 évig működhetett ebben a formában. A II. Világháború és következményei véget vetettek a németek élénk társadalmi jelenlétének. 1944 októbere után csak 300 német élt Újvidéken.

A „Habag” palota egy bombatámadás során erősen megsérült, a felújított épület a Vase Stajica 2 alatt található.

Der Palast wurde durch einen Bombenangriff stark beschädigt, das nachgebaute Gebäude steht in der Straße Vase Stajića 2.  

Egy német iskola tanulói Újvidéken 1930-ban.


A „Habag” palota, az Agraria mezőgazdasági Hitelszövetkezet székhelye.