Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények
  • DZM_Anina1917.jpg
  • IMG_8599.jpg
  • IMG_8595.jpg
  • IMG_8598.jpg
  • IMG_8577.jpg
  • Steierdorf Oelschieferwerk.jpg

Alapítása napját forrásokból pontosan ismerjük: 1773.juniua 24.-én Salzkammergutból és a Steiermarkból 50 favágó, szénégető és egy fa és szénmester jött az Oravitzához tartozó erdőbe. Az idők során további bevándorlók érkeztek; Csehek, Szlovákok, Zipszerek és németek a Bánság külömböző tájairól. A „fényes fekete kő” Matthias Hammer által történt felfedezése után (a Porcar völgyben a 18. sz. végén) Anina egy szénégető településből gyorsan „kőszén tégellyé” vált és végül Románia második legfontosabb szénbányászati területévé nőtte ki magát.

A város két részből áll: az öregebb Steierdorfból é a fiatalabb Aninából. Először Anina iparosodott. Steierdorf római katolikus temploma egy emelkedőn álló neogótikus inspirálású épület. A hozzátartozó teret templomavatási ünnepségeken alkalmával gyakran használják. A Bányászlegények fúvószenéjére itt lépnek fel a templomavatási párok. A templom alig 50 méterre áll attól a helytől, ahol a legenda szerint az Ober-Steiermarkból származó telepesek egy óriás-ősfát vágtak ki. Ez a facsonk szolgált oltárként az első miséhez, amit itt tartottak és ezen a helyen építették az első fatemplomocskát. A bánsági hegyvidék temetői nemcsak az itt lakók emlékhelyei. A nagyon ápolt steierdorf-aninai temető síremlékei és sírkeresztjei az itt élt népkeveréket is tükrözik. Így a lakosság összetételében bekövetkezett lassú változások, a gazdasági és társadalmi feladatok eloszlása különböző etnikumok képviselői között is nyomon követhető. Érdekes megfigyelni a sírkeresztek változását: az öntöttvastól a kovácsoltvason át a kőfaragómunkákig és később a fakeresztekig.

A nemzeti-kommunista Románia elhatározta, hogy Aninában építik meg az ország első és legnagyobb palaolaj erőművét. Hogy itt olajpala található, tudták már a 19. sz.-ban. Desztilláció útján az olajpalából „palaolajat” nyertek. Régi steierdorfiak a petróleumot még ma is „palaolajnak” hívják.

1980-ban Aninában egy gigantikus projektet terveztek: Az olajpalát kibányászni, szétőrölni és egyenesen elégetni. Tervben volt 13 millió tonna olajpala elégetése, tekintet nélkül a kalkulálhatalani ökonomiai és környezeti károkra. Ehhez Steierdofot a földszinttel egyenlővé kellett volna tenni, a lakosokat panelházakba átköltöztetni vagy Németországba való kivándorlásra kényszeríteni. Ezidő alatt a város különleges irányítás alá került. Amíg Romániában az alapélelmiszert csak jegyre lehetett kapni, azt is csak kis mennyiségben, vásárolhattak Steierdorfban sok mindent jegy nélkül és nagyobb mennyiségben is. A fizetések is különösen magasak voltak. Egy billenő teherautó-sofőr a bányában egy hónap alatt egy tanárnő egyéves fizetését kereste meg. Az őrült elképzelést rögtön a fordulat után leállították.


Steierdorf látképe a 20. sz. elején.



Steierdorf a 19. és a 20. században a szénbányászat fontos központja volt.



Anina központja.



Anina neogótikus stílusú római katolikus temploma.