Aradot, a középkori települést, mint erődítményt a 11. század elején említik először a történelmi írások. 1551/52-ben a törökök elfoglalták a Maros menti várost, egy új erődítményt építettek, amit a 17. század végén az osztrák csapatok leromboltak.

1718-ban a Passarovitzi Béke értelmében a Bánság Habsburg fennhatóság alá került. A többnyire a Frank vidékről érkező német telepeseket Új Aradon telepítették le. Kétszáz évig, az 1920-ban megkötött Trianoni Békeszerződésig tartozott Arad Ausztriához illetve az Osztrák-Magyar Monarchiához.

A Minoriták rendje 1715-ben nyitotta meg az első német nyelven oktató iskolát. Az 1812-ben alapított Aradi Tanárképző Intézet volt az első, román nyelven is oktató tanerőket képesítő iskola. A 19. század elején, Aradon nagyszámú és különféle igényeket kielégítő kulturális intézmények egész sora alakult; 1817-ben Jakob Hirschl megnyitotta az Aradi Színházat, 1833-ban ebben a városban nyílt meg Románia első konzervatóriuma, 1890-ben alakult az Aradi Filharmóniai Társaság, ahol a zenei világ hírességei, mint Liszt Ferenc és Johann Strauß, a fiatalabb is közreműködtek. Az egyesült osztrák-orosz hadsereg ellen vívott, 1848/49-es magyar szabadságharc utolsó harcai Arad közelében zajlottak. A kilátástalan, döntő csatában, 1849. október 6.-án, 13 magyar tábornok letette a fegyvert. Az osztrák hadvezetőség, szavát megszegve kivégeztette a tábornokokat. Ez a hitszegés tette Aradot a magyar nemzeti szellemiség értelmében az „1948-as forradalom mártírjainak” városává. Ez az Osztrák-Magyar Kiegyezés (1867) után, de különösen a Magyar Királyság fennállásának ezredik évfordulójára (1896) rendezett ünnepség sorozatok alkalmával, számos állami és privát kezdeményezésre Aradon, nyilvános helyen is kifejezésre jutott.

Kelet Európa első elektromos árammal működő vasútvonalát 1913. Április 1O.-én Arad és Weingärten/Podgoria között itt avatták fel. A világgazdasági válság következtében 1929 és 1933 között számos kis műhelyt és üzemet be kellett zárni. Négy év múltán a város mégis Románia egyik legerősebb gazdasági központjának számított. 1989 december végén Arad volt az első város, amelyik Temesvár példáját követve, „kommunista mentes városnak” nyilvánította magát. Ma Aradon már csak néhány száz német él.