Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények
  • 3_Panorama3_40x20_titel.jpg
  • DSC_2309_titel.jpg
  • Scan10049_titel.jpg
  • 1_Vasar_utcza_40x22_titel.jpg
  • DSC_2306_titel.jpg

A majdnem 11.000 lakost számláló város Bela Crkva (németül Weisskirchen, románul Biserica Alba, magyarul Fehértemplom) a Bánság déli, szerb részén fekszik, közel a román határhoz. Fehértemplom egyike azoknak a településeknek, ahol valamikor nagyon sok német élt.

Fehértemplom 1872-ig bánsági katonai határterület, később a magyar Temes megye városa lett. Az Első Világháború után Fehértemplom a frissen alakult Szerb, Horvát, Szlovén királysághoz tartozott. A település, a törökök kiűzése után a betelepítés jóvoltából jött létre, amit Bánság kormányzója, Gróf Claudius Florimund Mercy rendelt el. Az ő rendeletére 1725 és 1728 között 300 Frank és hesszeni német telepedett itt le. (Az ő megjelenésük már 1717 ben igazolt.) 1742.-től szerbek, románok és zsidók is betelepülnek. A lakosság iparosokból, kereskedőkből és szőlősgazdákból állt. A terület maga – a Kárpátok lábánál- kiválóan alkalmasnak bizonyult a szőlőtermesztésre. Így lett a német telepesek által a Bánság e területe ismert szőlőtermő vidékké.

Az első katolikus templomot 1723.-ban építették. Lerombolása után 1744.-ben egy újat, a Szent Anna Templomot építettek fel. A gazdasági fellendüléssel nőtt a római katolikus polgárok száma is, ezért döntöttek egy nagyobb templom építése mellett. Az új templomot 1806.-ban avatták fel. A templom kapott egy új orgonát, készítője Franz Anton Walter és az első orgonista is Temesvárról származott. A két Világháború között a német lakosság egy etnikai kisebbséget alkotott. Fehértemplom mégis gazdag kultúrélettel rendelkeztek. A német hagyományokhoz hozzátartozott a karnevál rendezése. Fehértemplomban két karnevál- egylet is működött, ők versengtek egymással a szebb farsangi felvonulás cím elnyeréséért.

A jobb módú fehértemplomi polgárok házaira építettek egy előreálló ablakot, az un. kibicablakot, ami a kibicelést szolgálta. Ez egy fajta belső házi kilátó volt, melyen keresztül kényelmesen megfigyelhetőek voltak az utcán történtek. A kibicablakra még különleges függönyt is varrtak. A Második Világháború alatt a német lakosság a német megszálló hatalom oldalán volt aktív. Ez volt az oka, hogy a partizán hadsereg bevonulása után a lakosság többsége a várost elhagyta. Akik maradtak, vagyonukat elkobozták és lágerbe hurcolták őket.


A Szent Anna templom ma.



A 1929-es Farsangi újság címlapja.



Tavi táj Fehértemplomban.