Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények
  • 138_titel.jpg
  • 008_titel.jpg
  • 272_titel.jpg
  • 129_titel.jpg
  • 150_titel.jpg
  • 091_titel.jpg

A helység a nevét a Temes megye főispánjától kapta. Gróf Christof von Nitsky (1784) idejében a falu délnémet térségből származó telepesekkel népesült be. Nitzkydorf egy ”Josefinus település „minden jellemzőjével rendelkezik: a felvilágosodás városépítési elveinek megfelelően: norma szerinti útszélesség, előre felmért települési terület, az esővízárkok meghatározott távolsága a ház frontjától, ivóvíz kutak a kereszteződéseknél.

lett Nitzkydorf , amikor a Nobel díj- bizottság az irodalmi Nobel díjat az ebből a helységből származó Herta Müllernek ítélte. Ezáltal a helység és lakói egy csapásra a nyilvánosság középpontjába kerültek. Herta Müller elbeszéléseiben gyermekkorát borúsnak és nyomasztónak írja le. Nitzkydorf a Nobel díj körüli felhajtás dacára külsőleg alig változott. Hamarosan várják a falu leghíresebb leányának látogatását. Ezt a látogatást Herta Müller Nitzkydorf polgármesterének jelentette be egyik könyvének ajánlásában.

Egy elkötelezett romántanárnak köszönhetően foglalkoznak az iskolások a Nobel díjas írónő műveivel. Büszkén mutatják az iskolai feljegyzéseket és az anyakönyvet melyekben ő szerepel és az itt szerzett bizonyítványokat is. Ezen kívül egy pár öreg nitzkydorfi sváb Herta Müllerről szóló emlékeit meséli. A temetőőr meséli, hogy egyszer látta Herta Müllert a falut megkerülve a temetőbe osonni, hogy meglátogassa ősei sírjait.

A római-katolikus templom (1825) a falu közepén áll. Herta Müller elbeszéléseiben a templom és a „kirch-gang”a-búcsú nem játssza ugyanazt a fontos szerepet, mint a hagyományos bánsági sváb falusi életben. 1996 óta egy román-ortodox templom is áll itt. Az utódok temploma ez, akik a svábok kivándorlása után itt telepedtek le.


LINKEK: Herta Müller végbizonyítványa a nyolcosztályos iskolán.

JOBBRA: A szelíd, szilasi szőlőhegyek déli lejtőjén sok ház osztja sorsát ezzel a madárházzal, elhagyottak.



Malom és kút: két jelenség, ami a bánsági sváb falvak képét uralja.