Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények
  • IMG_4273.jpg
  • DZM_F00872_Ingo_Glass.jpg
  • IMG_4460.jpg
  • IMG_4355.jpg
  • DZM09171S381.jpg

Mária Radna és a Mária Radna Bazilika a bánsági katolikusok fontos zarándok helye. A falu a Maros jobb partján Lippával szemben fekszik. A Mária kegyhelyet különösen Mária Mennybemenetele és Mária születése ünnepén keresik fel a hívők ezrei. Ezeken az ünnepnapokon éjfél után különböző nyelveken tartanak misét. A bánsági katolikusok és papjaik magyarul, románul, horvátul, bulgárul, csehül és szlovákul imádkoznak.

Románia területén gyakoriak az olyan helységek, ahol a szláv „ruda” szó előfordul, ami „vasat” jelent. A helységnév a 15. századból származó írásokban fordul elő először. A templomot és a kolostort valószínűleg egy Boszniából származó és itt letelepedett Ferences rend alapította. Az 1722-ban kelt beszámolók Stefan Novoselic páter- és kolostor krónikástól származnak. Szól különböző, sejtelmes éjszakai, jelenségekről, amire senki nem talált magyarázatot. Ebben az időben már gyakoriak voltak a körmenetek és zarándokjárások Mária Radnára. A Máriát ábrázoló kegykép, ami ma az oltárt díszíti, Olaszországban ezrével volt forgalomban. Ezek közül mára egyetlen példány sem maradt fent. A 60x8o cm-es, papírra nyomtatott kép Skapulier-Madonnát ábrázolja.

A legenda szerint, az első csoda egy tűzeset alkalmával történt. Az 1695-ben leégett templom hamvai között sértetlenül találták az Isten Anyját ábrázoló képet. 1750-töl egyre gyakrabban történnek csodák Mária Radnán; titokzatos fényjelenségek az égen, betegek váratlan gyógyulása, megmenekülés halálos veszélyben, gyermekáldás hosszú meddőség után. Ilyen és hasonló események késztették a tasnádi püspöki hivatalt egy szigorú vizsgálat megindítására. A hosszas mérlegelés után a püspökség jóváhagyásával folytatódtak a kegyképhez tartó zarándok utak. 1945-ig a hívők ezrei keresték fel Mária Radnai kegyhelyet. Később a politikai rendszerváltás után hivatalos intézkedésekkel nehezítették meg a Bazilika látogatását. 1948- ban törvény tiltotta be a katolikus egyházi rendek és kongregációk működését. A római katolikus egyház, megtűrt egyházzá vált Romániában. A zarándokjárás hagyománya nem ment feledésbe, 1989 óta a hívők ezrei látogatják újra a templomot. A zarándokok a Bazilikához vezető lépcső aljában, egy kis barlangban elhelyezett Mária szobor előtt mondanak imát.





LINKEK:Máriaradna Románia egyik legismertebb kegyhelye.

JOBBRA: Nepomuki Szent János volt a Bánság védőszentje. A Habsburgok több, ilyen és hasonló szobrot állíttattak.


A radnai lányok körmenete a Bazilikában.


Panoráma a kolostor és a Bazilika magasságából tekintve.