Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények
  • IMG_0216.jpg
  • IMG_0009.jpg
  • IMG_0148.jpg

Már kevés olyan helységet találni a Bánságban, ahol az ifjúság a hagyományos búcsújárásban részt vesz, nem úgy, mint Sanktannán. Ez a tradíció nem tartozik eredendően a helyi szokásokhoz. A Bánsági Hegyvidéken inkább a farsangi bolondok vonulását rendezik meg. Már ez a felvonulás is csak Dognatsckán látható. Az egyházi búcsú megünneplésének szokását a steierdorfi, wolfsbergi, és weidentáli hegyvidékiek a múlt század 60-as, 70-es éveiben vették át a bánsági Heide és a Hecke vidékéröl.

A búcsúban a legények a választottjuk díszítette kalapot hordanak, a lányok igényes készítésű, fonott frizurát és hagyományos öltözetet hordanak. A merevre keményített, sűrűn pliszírozott szoknyáknak komoly súlyuk van, az ünnepi ceremóniát állva, a szoknyákat kímélve kell követni.

A hagyományos ünnepséghez a „búcsú csokrok” árverése is hozzá tartozik, Sanktannán három bokréta kerül nyilvános kikiáltásra. A bevétel az ünnepséget szervező társaság kasszáját gazdagítja. Az ünnepi szokások és ezek sorrendje helységenként különböző. Hol és hogyan állítják fel a „búcsú fát”, egy borosüveg elásása, az előző évi üveg kiásása, a hordó, amin állva az „első pénzes urak”, az „előtáncosok” mondókáikat előadják, a kalap, a kendő és a csokrok kikiáltása faluról falura változik.

A búcsú tradícióját Sanktannán nagyra becsülik, hagyományát tovább adják a fiatalabb generációknak. A falu községi tanácsa büszke az „németjeikre”.


Idősebb legények a templom előtt.