A város Zrenjanin (németül Großbetschkerek, magyarul Nagybecskerek) mintegy 76.000 lakosával Kikinda,Pančevo és Vršac mellett a szerbiai Bánság legjelentősebb városai közé tartozik. A városnak szerbül is több neve volt. 1934- ig Bečkerek, 1944-ig Petrovgrad (a trónörökös Petar Karađorđevič után). 1944 - től a várost Zrenjaninnak hívják a népi hős, Žarko Zrenjanin után.

A név Becskerek egy 1326-ból származó írásban jelenik meg először. A település a Bega folyó partjainál alakult ki. A folyó kanyarulataiban mocsarak és lápok keletkeztek, melyek között kisebb szigetek és félszigetek alakultak ki. A 15. sz. első felében Becskereket már, mint kisvárost említik. 1551-ben a városkát a törökök foglalják el. A töröktől való felszabadulás után a szerbektől lakott város igazgatását, mint az egész Bánságban, egyenesen Bécsből intézték. 1769-ben szabad kereskedővárosi rangot kapott és 1778-tól a magyar megyerendszer része lett.

A Bánságban uralkodó alacsony népsűrűség miatt a bécsi udvar egy szervezett kolonizációt indított be ezeken a területeken. A németek egy csoportja mellett a város egy részébe spanyolokat is betelepítettek. Ők Nagybecskereket Új Barcelonának hívták. A németek betelepítése már 1724-ben megkezdődött, de sokan meghaltak az egészségtelen klíma miatt. Ugyanez a sors várt az ide költöztetett spanyolokra is. Először 1780-ban indulhatott meg a tartós, eredményes betelepülés. Az abszolutizmus idején Nagybecskerek a Közép Bánság kereskedelmi és kézműipari központjává nőtte ki magát. A város lakói – szerbek, németek, magyarok és zsidók eredményesen űzték a kereskedelmet és a kézműipart.

Malmokat és olajmalmokat építettek és 1745-ben Sebastian Krazeisen megalapította az első sörfőzdét. 1807-ben egy nagy tűzvész sújtotta a várost, melynek során nemcsak az épületek, hanem, Nagybecskerek írott történelmi feljegyzései is elpusztultak. A Megyeházát (ma Tanácsháza, Trg Slobode 10.) is fel kellett újítani. A barokk épületet 1820-ban az építész Josef Fischer tervei szerint újjáépítették. 1885-87-ben Pártos Gyula és a neves jugendstil - építész Lechner Ödön tervei alapján neobarokk stílusban építették át. Az építkezés közben előkerültek az 1711-ben lerombolt vár maradványai.

A városi és kulturális fejlődésnek köszönhetően a 19. sz. - ban további nagy épületeket emeltek, mint Például a Színház, a Kaszinó. A város első nyomdáját 1845-ben a Regensburgból származó Franz Paul Pleitz alapította, ami a környék legjelentősebb kiadója lett.

Az Első Világháború után Nagybecskekek Jugoszlávia része lett. A város ma Szerbiához tartozik.