Az első bevándorlók a Cisztercita rendi barátok szervezésében érkeztek Nagytevel/Deutschdörfl településre. A Pápa közelében fekvő falu lakósága demokratikus, szinte családias kapcsolatban élt a barátokkal. Mint a bevándorlók is, a Cisztercita rend tagjai egyszerű paraszti vagy iparosi családból származtak, így közös sorsuk is közel hozta őket egymáshoz. „Az első holtra dolgozza magát, a második szenved a hiánytól és csak a harmadiknak jut kenyér”. Ezt a mondást paraszt és barát közösen érezte át. Nagytevelen az összetartozás és a szolidaritás a hétköznapok egy ritkán tapasztalható, de meghatározó élménye volt.

A Cisztercita rend egy mintagazdaságot vezetett, amit modern mezőgazdasági módszerek alkalmazásával híressé tett. Az itt szerzett ismeretek a paraszti gazdálkodók számára is hozzáférhetőek és hasznosak voltak. A község egyik látnivalója a 18. század végén a zirci Cisztercita rend építtette épület együttes. Ez magába foglalja a római katolikus templomot a Kálváriaheggyel és a Szent Sírral. Ide tartozik a majorház és a két emeletes urasági szérű is. A majorházban, ahol az Apátság központi irodái voltak elhelyezve, ma a Tájmúzeum kiállítása látható. A templommal szemközti épület különböző kulturális megmozdulások színhelye is.

Dr. Schweighoffer Gyula szorgalmas gyűjtő munkájának köszönhető, hogy a falu egyházi és világi dalai a helyi tájszólás jellegzetességeit megőrizve közkinccsé válhattak. A német „Tewlana Liederschall” kórus ebből a gyűjteményből is válogatva gazdagítja dunai sváb programjait. Az Obermajer házaspár vezetésével működő tánccsoport a helyi kékszínű népviseletben mutatja be hagyományos táncait.