Magyarország egyik legszebb barokk városa Pápa Veszprém közelében fekszik. Az Esterházy család befolyásolta évszázadokon keresztül a város történetét. A középkorban Pápa fontos kereskedelmi központ volt, gróf Esterházy Ferenc idejében egy védlevél biztosította a zsidók letelepedését a városban.

A német bevándorlók különböző időben és különböző társadalmi rétegből érkeztek a városba. Az 1651 és 1655 között itt állomásozó, a törökök ellen harcoló német katonák csoportja az egyik, a másik, a később érkezők német ajkú polgári lakosságot alkotják. Az anyakönyvi bejegyzések a lakók foglalkozását is tartalmazzák. Az első időkben tüzérek és Heiducken ??= hajdúk Szabadságharcosok? telepedtek le. Az 1660 után érkező későbbi generációkban a németek kőművesek, ácsok, takácsok, gyertyaöntők, cséplők és // Bademeister=fürdőmester// der Bader=borbély// borbélyok voltak.

A német iparosmesterek többnyire osztrák területről származtak, sikeresen beilleszkedtek a városi életbe és a helyi lakossággal családi kapcsolatba is léptek. A 17. században egy harmadik csoport német bevándorló is érkezett Pápára, ők az Alvárosban találtak otthonra. Ezután fejlődött Pápa a Nyugat Dunántúl fontos kereskedelmi és ipari központjává. Az Esterházy család biztosította a céhek munkáját. Leginkább a kőműveseket, kőfaragókat és tetőfedőket támogatták ahol a tagok többsége német bevándorló volt. A város Bécs, Graz, Salzburg és Pozsony fontos kereskedelmi partnere volt.

A mai Kékfestő Múzeum épületében 1786-ban nyitott a Sziléziából származó Carl Friedrich Kluge egy kékfestő üzemet. Ez volt Közép Európa egyik legidősebb manufaktúrája, ma műemlék vedelem alatt áll. A műhelyt ugyan 1956-ban bezárták, a berendezés sértetlenül megmaradt, sőt még működőképes is.

A Helytörténeti Múzeum, az Esterházy család középkori vára helyén, Grossmann József tervei alapján épült kastélyban van elhelyezve.