Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények
  • tarjan_kalvarienberg.jpg

Tarján, festői szépségű völgyek és patakok szelte dombvidéken épült. A környék 1727 óta az Esterházy család birtokaihoz tartozott. A falu református magyar lakósai mellé ők telepítettek be 40 katolikus családot a Német Birodalom déli vidékeiről.

A falura az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás volt jellemző. A Gazdaságtól bérelt erdőkben az Esterházyak rendszeresen vadászatokat rendeztek.

A II. Világháború és a kitelepítések gyökeresen megváltoztatták a helység életét. A lakóság többségének nem kellett a hazát elhagynia, sokakat „csak” a házuktól fosztottak meg. A falunak szép, rendezett utcái vannak. A lakók közül sokan szőlészettel foglalkoznak, a présházak között több száz évnél idősebb is akad. A hazai borok nagyon kedveltek a környéken.

A római katolikus templom 1779-1783-ig, Fellner Jakob tervei nyomán épült, a jelenlegi külsejét 1863 –ban nyerte el. A berendezés legidősebb részei (oltár, szószék, gyóntató szék) historizáló, késő barokk stílusban készültek. 2007-ben a templom külsejét renoválták, a megszépült templomot 2008.október 26.-án, a búcsú napján szentelték fel.

Az 1850-ben épült Kálvária hegy a II. Világháború során teljesen elpusztult. A „Tarján barátai” társaság társadalmi munkájának köszönhetően 2003-2004 között újraépült a kegyeleti hely. Békét, felebaráti szeretetet hirdet a szenvedő Krisztus megjelenítése.

A Fájdalmas Szűznek ajánlott kápolna alapkövét Nagy Kér Scitovsky Johann Magyarország hercegprímása, Esztergom érseke, 1858. május 31.-én fektette le. A renoválást és a bővítési munkálatokat 1997-ben a Deutsch-Ordens Hospitalwek (DOH) Rehabilitációs, egészségügyi és rokkantsegítő indítványozta. A hívők májusban litániás szentmisét hallgatnak, októberben egy rózsafüzéres istentiszteletet tartanak Isten Anyja, a Fájdalmas Szűz tiszteletére.

Az utóbbi időben több tájmúzeum nyílt Magyarországon, közöttük így Tarjánban is. A község megvásárolt egy száz éves parasztházat, ami a falu közepén, nem messze a romai katolikus templomtól áll. Ebben az épületben rendezték be a múzeumot, amit 2012-ben nyitottak meg.

A német hagyományok őrzője és ápolója, a helyi németség lelkes képviselője a tarjáni születésű Mikonya József volt (1928-2006). Egy földmunkás család fia, lőmester a tatai bányában később, mint kohász dolgozik. 1973-ban az Új újság felhívására, ö is részt vett a „Fogjatok tollat!” mozgalomban. Ez az indítvány a magyarországi németek irodalmi tevékenységének új lendületet adott. Mikonya József munkája „Hollók az ecetfán” címmel 1994-ben jelent meg.

A kereskedelem, a különböző kutúrális tevékenységek, valamint a sport területén zajló rendezvények Tarjánt számos külföldi községgel fűzi össze. Hivatalos város partneri kapcsolatot Staufenberg, Kirchberg és Hattstedt ápol.


A présházak között több száz éves épület található.



LINKEK: A tarjáni romai katolikus templom.

JOBBRA: A kápolna melletti emlékoszlop mélyedésében elhelyezett szobor, a halott, fiát karjában tartó Máriát ábrázolja.



A Fájdalmas Isten Anyjának szentelt kápolna a Tatai utcában.

Események

A magyarországi németek tájmúzeuma.
Rákóczi u. 25, 2831 Tarján
+36 (06) 34 372 613 (Bürgermeisteramt)
Nyitva tartás bejelentkezésre.

A Tájmúzeum épülete 1946-ig Kranz Ferenc és családja tulajdonában volt. A ház a homlokzatával a Fő utca felé fordul. A belső felosztás egy utcai szobából (vraunige Stuum), az udvarra nyíló konyhából (Kuchl) és a szintén innen nyíló hátsó (hindrigre) szobából áll. Jómódú családoknál az utcai volt, az u.n. „szép szoba” (scheini Stuum), a hátsó szolgált hálószobának. A konyha volt a családi élet színhelye.