Veszprém /Wesprim városát a népnyelv a „magyar királynők városának” nevezi. Gizella, az első magyar királynő kedves tartózkodó helye volt a város. Dokumentumok tanúsága szerint az ö kíséretében érkeztek magyar területre az első német lovagok és egyházi személyek.
Nagy számban, a törökök kiűzetése után érkeztek betelepülni szándékozó németek, 1720 után folyamatosan nőtt az új lakósok száma. A bevándorlókat, akik többnyire jól képzett kézművesek voltak, szívesen fogadták. Ácsok, asztalosok, kerékgyártó bognárok, és hentesek rövidesen beilleszkedtek az új társadalmi közegbe. A veszprémi nyomdaipar megalapítása is a német bevándorláshoz kötődik. A mai Óváros téren 1789-ben nyitotta meg Streibig József nyomdász az első nyomdát. A műhelyben többnyire német és latin nyelvű munkák készültek. Streibing nyomdász utódai szintén német bevándorlók voltak.
A Veszprémi Megyei Múzeum a város, a Bakony hegység és a Balatoni Felvidék történetét mutatja be. A környező településeken élő magyarországi németek jellegzetes népviseleti tárgyai is láthatóak. A török időkben megrongálódott Veszprémi Vár újjáépítése a 18. században, Padányi Bíró Márton püspök nevéhez fürödik akit, mint templom építőt is számon tartanak a megyében. A Vár ma műemlék. A Várban álló püspöki palota 1993 óta érseki székhely, a templomban Gizella relikviákat őriznek.
Nő gyermekével hagyományos öltözetben.
Egy templom Veszprémben.