Zirc a bakonyi erdő közepén, egy dombos vidéken fekszik közép- Magyarországon, Veszprémtől körülbelül egyórányira. A törökök ostroma után a város teljesen elnéptelenedett. A ciszterciták rendje 1182-ben apátságot alapított Zircben. A 18. sz.-ban parasztok és kézművesek érkeztek Poroszországból a magyar területre. Ők újra felépítették Zircet. Ebben az időben lett a kolostor a cisztercita rend központja Magyarországon. A zirci telepesedési szerződést 1718.-ban írták alá. Az anyakönyvek mutatják, hogy a német bevándorlók különböző helyekről jöttek, úgymint Hitzingen, Landshut, vagy Linz. Különböző szakmai tudású, közöttük építőmunkások, kézművesek földművesek és különböző tájszólásúak alkották Zirc társadalmát a 18.sz elején. Hamarosan összekötötték őket az együtt megélt népszokások. A kézműveseknek nem csak a Dunántúlon volt jó hírnevük, hanem a környező országokban is
Az asztalos mesterség kiváló képviselője Zircben a már 1784-ben itt letelepedett Wilde család. Nevüket mestermunkák, mint pl. bútorok a zirci apátság könyvtárában és intarziák fémjelzik. Megtekintésre érdemes az apátság temploma az oltárképpel Mária menybemeneteléről, valamint a Ciszterciták műemlékvédelem alatt álló könyvtára az apátság épületében. 60 000 könyvet, közöttük értékes középkori kódexeket őriznek ott. Ugyancsak az épületben kapott helyet a természettudományi múzeum, ahol a bakonyi erdő keletkezését követhetjük figyelemmel.
Könyvtár a ciszterciták apátságában.