Bár Zsámbék és környéke már a 12. században benépesült vidék, az 1600-as évek végére már csak két adóköteles család lakta. A birtokos Zichy család először magyar, a 18. század elején sváb, frank és osztrák bevándorlókat telepített a faluba. Évszázadok múltán a község lakosai szinte valamennyien német ajkúak voltak. A magyar telepesek is beolvadtak a német közösségbe, annyira, hogy csak a nevek utaltak a család származására. 1946. április 5-én az 5.000 lelket számoló községből 3.397 személyt kitelepítettek. Többségük a württembergi Gerlingenbe, néhányan a hesseni Wettenbergben kerestek új otthont maguknak.

A templomrom, Zsámbék egyik jellegzetessége, egy három hajós premontrei kolostor és bazilika maradványa. Az 1220-34 között épült későromán és korai gótikus stílusban épült templom 1763-ban egy földrengésben pusztult el. A romokat 1900-ban konzerválták. A műemlék épület ma belülről is megtekinthető, mint a valamikori kolostor egyik helységében berendezett lapidárium is.

Tájház

Az 1980-as években sikerült megmenteni egy 18. században épült telepesházat. A Keller Melchior és családja lakta épület különlegessége homlokzatot díszítő dombormű, amely Szent Vendelt, a pásztorok védőszentjét ábrázolja. A házban egy hagyományos lakószobát és egy konyhát tekinthetnek meg a látogatók. A helyiségek berendezése, a restaurált festett bútorok 16. századi fekete-erdei motívumokat őriznek. Ezeket a mintákat a nagy szaktudással és művészi érzékkel rendelkező zsámbéki asztalosok a 19. századig változtatás nélkül használták.

A Boros Ferenc alapította „Világítóeszközök”–et bemutató gyűjtemény első darabjai a hatvanas évekből származnak. Az évek során különösen a korabeli filmek kellék igényét szolgálták a ritka tárgyak. A kölcsönzés bevételei lehetővé tették a gyűjtemény kibővítését. Jelenleg az ország egyetlen Lámpamúzeuma több mint ezer kiállítási tárggyal rendelkezik. 1995-ben a múzeum bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.

A pestisjárvány zsámbéki áldozatainak emlékére emeltette 1739-ben Zichy Miklós a pestis-szobrot. A járvány áldozatainak többsége a német vidékekről bevándorolt új telepesek közül került ki. A szobor a Magyarországon felállított első pestis-szobrok egyike. A barokk oszlop közepén a Zichy család címere, mellette szent Rókus alakja látható.

A „Józsefvárosi Pincefalu” és a Német Nemzetiségi Emlékpark

A pestis járvány következtében elnéptelenedett faluba új telepesek, frankok érkeztek. A házaik építésénél kötőanyagként a József-városi „Lahmgrubm”- ból merített agyagot használtak. Az agyagbánya falába később pincéket vájtak. A társasági összejövetelekre, borozgatásra hívogató, eredetileg mintegy 70 pince közül ma már csak 25 maradt fent.