A Dómtér eredetileg a középkori püspöki vár déli kapuja mögött elterülő udvar volt. A katedrálistól keletre az 1780-ban épült kanonoki levéltár határolja a teret. Ezt az épületet az Augsburgból Pécsre telepedett Kramer Johann építette. A püspökség és a dom káptalan kriptája a kanonoki levéltár alatt található. A kripta kovácsoltvas kapuja Pécsen a legszebb rokokó korból származó műemlék. A püspöki palota a Dómtér nyugati oldalán áll. A homlokzat mai arculata 1870 körül alakult ki. A konstrukció Baldauf Johannes tiroli építész munkája, aki egy német polgár család lányával kötött házassága után, mint önálló építész telepedett le a városban.

Liszt Ferenc, a nagy zeneszerző és zongoraművész, a püspök meghívására 1846-ban néhány napot Pécsen töltött. Ennek a látogatásnak emlékére állították a palota déli sarkán álló szobor. Szepesy Ignác püspök a tér déli oldalán elhelyezett szobrát 1891-ben, mint Pécs első nyilvános helyen felállított emlékművét avatták fel. Zala (Mayer) György volt a mű alkotója, aki a Dóm körüli munkálatokban is aktívan részt vett. Szepesy nevéhez füzödik a Jogi Szeminárium alapítása 1830-ban, valamint egy nyomda berendezése is. A betűtípusokat és nyomdai eszközöket Bécsből hozatta és még egy nyomdászmestert is sikerült Pécsre csalogatnia.