Németek nyomában a Duna mentén – utak, találkozások, élmények

A falu Pécstől 40 kilométerre délkeletre fekszik. A császáriak 1687-es győzelme a török fölött Harsány hegyén, Nagynyárádot lefoglalta bécsi udvar. 1699-ben Szavolyai Eugen herceg Háborús szolgálataiért elismeréseként megkapta Bellyét és Nagynyárádot. Mivel a földesúr törvényes örökös nélkül halt meg, birtoka visszaszállt a Habsburgokra.

A 17. Sz. végén a török uralom alatt teljesen elnéptelenedett területen egy pár szerb család és egy kevés magyar élt. A falu betelepítése már 1715-ben elkezdődött, ha csak elszórva is. A jelentősebb mérvű betelepítés 1720-1723-ig tartott. Az első bevándorló családok Fulda püspökségből jöttek. 1729-ben a falu 280 lelket számlált. A következő évtizedekben a lakosság szám egyre nőtt így Klimo Püspök 1757-es szemléjekor már 828 hívőt számlált. Az ortodox szerbek már korábban elhagyták a helységet, csak a dűlőnév „Ratzkipfl” emlékeztet valamikori ottlétükre.

A Második Világháború után a helységből 600 németet elüldöztek. Az otthon maradottakat megfosztották jogaiktól és vagyonuktól. A Beneš - dekrétumok következtében Csehszlovákiából elüldözött illetve a legkülönbözőbb területekről származó magyarokat költöztettek be a németek kiürült házaiba. Ezáltal nemcsak a nyelvi-kulturális homogenitás hanem a vallási is megváltozott, ugyanis az ide költöztetett magyarok kálvinista reformátusok voltak.

Ajánlásra méltó a temető megtekintése. A nyelvek változása a síremlékeken a 20. Sz. közepétől egy- értelműen mutatja milyen drasztikus hatással volt a jogfosztás és vagyonelkobzás 1946 és 48 között illetve a németek elüldözése Magyarországból - a helyi német közösségre.

A hazájukból elüldözött németek és a Csehszlovákiából elüldözött magyarok közös emlékműve az egész Kárpát medencében egyedülálló. Az emlékmű a Táncsics utca 30 előtti kis téren áll. Ezen a téren minden év október 23.-án német és magyar nyelvű emlékrendezvényt tartanak.

A település kiemelkedő művészi emlékműve az 1756 és 1763 között fölépített templom. Ezt a barokk építményt bécsi építészek művének tartják. Mária Terézia a hagyománynak megfelelően hetedik gyermeke születése után elrendelte, hogy államköltségen hét településen templomot építsenek. Nagynyárád volt közülük a legészakibb és az egyetlen, amelyik ma Magyarországn található. A maradék hat templom a Duna-Dráva háromszögben fekvő falvakban áll.

LINKEK: AZ 1756 és 1763 között épített, a Madonna tiszteletére emelt templom.

JOBBRA: A barokk templom belső tere..


LINKEK: A szent Wendelin kápolna a 19. sz. végén kialakított Öreg utca nyugati végén Nagynyárádban

JOBBRA: Síremlék az öreg temetőben.

Látnivalók

Kékfestőmúzeum és műhely Sárdi János kékfestő műhelye a terület határán is túlmutató hírnevet szerzett a falunak. Ma itt láthatók a hagyományos kékfestőeszközök és képet nyerhetünk arról is hogyan dolgoztak ezekkel.


7784 Nagynyárád, Dózsa Gy. u. 5.
Tel.: +36 (0) 69 374 142

Nyitvatartási idők: hétfőtől péntekig 8-16 óráig



Falumúzeum
A Honmúzeum egy tipikus lakásberendezést és a német lakosság népviseleteit mutatja be a 20. Sz. első feléből.

7784 Nagynyárád Kossuth L. u. 5. 
Telefon +36 (0) 69 374 104
Látogatás előzetes bejelentkezés után.

Kékfestőünnep
http://nagynyarad.hu/
A nagy kékfestőünnep hagyományosan minden évben július harmadik hétvégén kerül megrendezésre. Két ünnepnap melyeken vendéglátással, zenével és tánccal ünnepelnek.